|
|
|
Hírlevél Ingyenesen feljelentkezhet genealógiai tanácsadó és információs körlevél szolgáltatásainkra. Minden negyedévben küldünk körlevelet!
Cégtulajdonos, cégvezető Dr. HARMATH Arisztid Sándor, 1920, jogász, történész. Genealógiával 1940 óta foglalkozik. Szakterülete: általános genealógia, latin-német oklevélfordítás, bevándorlástörténet. A kommunista diktatúra alatt koholt vádak alapján bebörtönözték. 1956 októberében annak a szakszervezetnek az alelnökévé választják, amelynek korrupt, kommunista vezetőségét 1954-ben sikerült megbuktatnia. 1957. áprilisában letartóztatják, 1958-ban szabadul az internálótáborból. Két évig rendőri felügyelet alatt tartják, 1962-ig nem juthat állandó munkahelyhez. Kisegítésből, nyelvoktatásból él családjával. A nyolcvanas évek elején részt vesz a néhai Kállay István professzor vezetésével abban a mozgalomban, mely az évtizedek óta nem működő Magyar Heraldika és Genealógiai Társaságot újjáéleszti. Ennek jelenleg a helyettes főtitkári tisztét tölti be. Néhány évig mint ágazati vezető egy szövetkezet, majd egy kiadóvállalat kebelében dolgozik mint hivatásos genealógus, míg 1988-ban elsőként alapit a háború után HUNGAROGENS néven harmadmagával családtörténeti kutatóirodát. Tagja a Magyar Történelmi Társulatnak ill. a Levéltárosok Országos Egyesületének.A családkutatás ma számos közvéleménykutató és statisztikai forrás szerint az első számú hobby, passzió, szenvedély - nevezhetjük bárhogyan - a fejlett országokban. Mindenekelőtt az USA és Németország polgáraira vonatkozik ez a megállapítás, de nem sokkal marad el mögöttük Franciaország, Svédország vagy Ausztria sem. De szinte minden országban virágzik a genealógia, hazánkban némi késéssel, de 1970 óta töretlenül felfelé ívelve fejlődik. Ebben az a legörvendetesebb, hogy ma már zömmel polgári családok kutatják vagy kutattatják őseiket, megszűnt a felsőbb társadalmi osztályok privilégiuma. Ma már ott tartunk, hogy levéltáraink alig győzik a kutatók tömegeit kiszolgálni, részben anyagi, részben személyzeti létszámhiányok következtében.
Mivel
a Magyar Országos Levéltár filmre vett egyházi anyakönyveinek állaga
csak 1895 októberéig terjed, a kutatók minden ennél fiatalabb adatot
az egyháznál kell beszerezzenek, s ez nem mindig egyszerű feladat.
Azt is tudnunk kell, hogy a kezdetektől 1836-ig az anyakönyvek zöme
latinul íródott, a zárt német településeké pedig gót betűs német
szövegű. Ugyancsak többnyire német nyelvűek a zsidó anyakönyvek is. Dr. HARMATH Attila, 1967, jogász, örökségi ügyek. cégvezető h.
|
